perenne2


Kendőt lenget
2013-04-27, 23:06
Filed under: Uncategorized

Most egy időre elköszönök.  3 félig kész bejegyzés vár vissza (a második Passuth idézet, válasz Judit megható és  kedves felkérésére, egy kis családi nyüssz és még egy el sem kezdett tartozásom is van. Szerencsére  számláink kifizetésével a határidőt sem várom meg soha, mert ha azokkal is így foglalkoznék, mint most a blogommal, már az adósok börtönében ülnék:-)

Reklámok


I. ízelítő Részeg Szamárnak
2013-04-25, 23:11
Filed under: idézet

” Láttad-e már hercegem, a csatornákat, melyeken a kisázsiai partról szállítják a föld terményeit? Szakaszokra van osztva a víz medre, kapuk zárják el a vizet. Lassan ereszkedik le a zöldséget vivő bárka, előtte kinyitják a kapukat, a víz szárazság idején is áttódul a következő szakaszba, a hajó mögött bezáródnak az ajtók, a bárka alatt víz van, lomhán viszi tovább. Előtte s mögötte száraz a meder, a víz alig csörgedezik. Víz csak annyi van, amennyi hajtani és ringatni tudja egy darabig a dereglyéket. Érted-e, uram?”

Passuth L.

 



Öreg kutya nehezen tanul…
2013-04-25, 11:40
Filed under: Uncategorized

Az előző posztomba nyolcadszor javítok bele.  Hat sornál ez nem semmi. Vagy szét vagyok esve, vagy nem való nekem a könyvismertetés. Esetleg is.



A lehetetlen keresése
2013-04-24, 23:36
Filed under: Uncategorized

Én Bizáncot szeretném látni, azt a Bizáncot, ahonnan a birodalom hajóját Asztaforte igazgatta a mindig kevés  vizen és aranyon.  Bélát keresem (későbbiekben  és itthon a III. lesz), aki megtanulta Bizáncban a betű hatalmát és itthon sem felejtette el, és aki elhozta  magával keletről Annát (egy felbomlott, de újrakötött szövetség megpecsételéseként), a kettős értelmezésű Châtilloni Rajnald* és Antiochiai Konstancia lányát, aki aki itt Ágnes lett, mert az Anna nevet nem ismertük.

Mindig azt keressük, amit/akit nem lelhetünk meg.  Amit most láthatok, az Isztambul lesz, némi töredékkel. Majd mesélek. Remélem szépeket.

*Egyes források szerint legendás kereszteslovag volt, mások szerint a sivatag vörös farkasa, aki nem ismert sem szabályt, sem adott szót, sem tisztességet, ha a szent ügyről volt szó.



Várakozás
2013-04-24, 10:51
Filed under: élettapasztalat

Egy régen húzódó esemény (legyen az gazdasági vagy magánéleti),  kapcsolat (akár üzleti, akár személyes) megoldása és /vagy lezárása, ha ránk nézve kedvezőtlenül történik is, a gyomron vágás után elhozza az “ezen is túl vagyunk” megkönnyebbülését.

Egyelőre görnyedezem és reménykedem.



Zanzásítva,
2013-04-21, 10:56
Filed under: Uncategorized

mert a hangulatot úgy sem tudom leírni.

Tegnap megejtettem a 4 éve ígért meghívást csülökpörköltre. Ez csak ebéd lehet a mi korunkban. Jó. Akkor brokkoli krémleves előtte és angol “leves” (zuppa ingléze) utána. Csak semmi faxni. Csakhogy az olasz partnereink beestek az ajtón 1/4 12-kor, így kicsit összezavarodott minden, aztán mikor úgy döntöttem, nem hagyom magam zaklatni az események által rend is lett (és sótlan  főtt krumpli). Amúgy remekül éreztük magunkat. Több ilyen kéne.

Ui: Már fő a mai adag körömpörkölt, lévén a tagnapiból a gyerekek csak kóstolót kaptak. 🙂



Akkor és most
2013-04-19, 19:43
Filed under: barátok, család

Boldogult ifjú koromban, mikor vacsorával egybekötött bridzspartikat tartottunk, mindenki kedvence asztalra került. Most más barátok jönnek, cseppet sem kevésbé kedveltek,  de eltolódott a tervezés (sőt a kivitelezés is) a minimalista irányzat felé.  Öregszem 😦

Viszont a lányom jön, mert szereti a társaság minden tagját. Erre azért büszke vagyok 🙂