perenne2


Folytatás
2014-10-04, 09:24
Filed under: barátok, halál

Nekem. Mert a héten másodszor gyújtottam gyertyát egy eltávozottért. Neki természetesen ez a vég (és hitem szerint a kezdet is, de folytatásnak semmiképp sem nevezhető). Menj hát Te is olyan békével tovább, amilyen véget adott Neked az Úr.

Reklámok


Az ősz a búcsúzások ideje
2014-10-01, 19:38
Filed under: halál

Aki ismerte, kedvelte, szerette, gyújtson velünk egy gyertyát. Stali elment. Nyugodjon békében.



Uram! Legyen meg a Te akaratod!
2014-09-24, 20:50
Filed under: barátok, halál

Egyszer azt mondtam, a legkönnyebb és a legnehezebb mondat. Most újra érzem a súlyát. A délután fejben írt, nemrég közzétett posztom most lett “humorosból” nevetséges. Újra tudom, milyen jó nekem és persze azt is, milyen rossz. A tanulás, még ha más tragédiájából tanulunk is, sosem könnyű.

Jelige: Méltósággal, félelem nélkül



Ellentmondások feloldása
2013-11-02, 08:23
Filed under: család, halál, szégyeneim

Annus horribilis – szóltam pár poszttal előbb az angol királynő szavaival, nem nagyképűségből, sem mert hasonlónak látnám veszteségeimet az övéhez.  Az utolsó 2 évből 18 nap volt az enyém, a többivel olyan szinten nem rendelkeztem, hogy Kememinál sem voltam 2 éve. Idén nyár elején egyszer jutottam ki a temetőbe. Többször is elmentem attól 10 percnyire, csak vagy időm, vagy energiám nem volt bemenni, esetleg nyitva sem volt. Gyalázat lett volna erőszakot téve napjaimon tegnap este még kirohanni. Voltak évek, hogy megtettem, de akkor egy gondozott sír mellé értem oda, és nem a lelkiismeret-furdalásom megnyugtatására. Illemből amúgy ritkán cselekszem. Exet sem azért kértem anno, menjünk haza hozzájuk halottak napján, mert úgy illik, hanem, mert tudom, édesanyja várta első sorban a fiát, másod sorban a gesztust.

Egyszóval tegnap meggyújtottam 3 mécsest, és elgondolkodtam, ma hogy leszünk. Szárítunk persze. Este? Este meggyújtok 16-ot, és felidézem mindenki – olykor már ködbe vesző – alakját. Elgondolkodom, kiről nem hallottak a gyerekeim, kiről fogok még alkalomadtán mesélni   nekik, és nem rohanok sehova zsúfolt utakon, nem botorkálok a sötét temetőben űzött vadként. Majd jövő héten, ha vége a szárításnak szépen megcsinálom a hetek óta elmaradtakat, aztán kimegyek lefenyőzöm a sírokat, viszek gyertyát, koszorút, almát anyóséknak, ha már arra járok, utána meglátogatom Kemamit és vele kimegyünk Farkasrétre. Aztán szépen sorba veszem a munkát és az elmaradt leveleket, látogatásokat, barátok meghívását… Mindent. Lépésről lépésre haladva. Ma este pedig megköszönöm anyámnak, hogy az lettem, aki vagyok, mert engem a kötelességtudás* nevelt ugyan, de a megértés és a türelem is.

* Tündérke egyszer megkérdezte, mit írnék édesanyám sírjára.  Azonnal rávágtam: Itt nyugszik a kötelességtudás. Pedig évtizedig emlegették a munkahelyén naponta sok más jó tulajdonságáért is. Tudom, mert nemrég mesélte a fiamnak  barátjának az édesanyja, hogy ő ott dolgozott, ahol anyám, csak később, és nagyon kíváncsi volt, ki is lehetett, akit annyit és akkora szeretettel emlegetnek.



Ajánlás
2013-10-31, 21:16
Filed under: család, halál, vers
Ne haragudj. A rét deres volt,
a havasok nagyon lilák
s az erdő óriás vörös folt,
ne haragudj: nem volt virág.
De puszta kézzel mégse jöttem:
hol a halál nagyon zenél,
sziromtalan csokrot kötöttem,
piros bogyó, piros levél.
S most add a lelked: karcsú váza,
mely őrzi még a nyár borát –
s a hervadás vörös varázsa
most ráborítja bíborát.
Áprily


Legalább a felén változtatni kellett volna.
2013-06-01, 21:19
Filed under: halál

“Erőss mászási stílusára jellemző volt, hogy lehetőség szerint kerülte a fejlett hegymászóeszközök használatát” (Wikipédia)

Nem vitt hát magával:

– oxigénpalackot

– sátrat

-serpákat

– magasságmérőt

– órát

– lámpát

-elég vizet.

Ellenben elhívta és elvitte magával Kiss Pétert.

 



Morbid? Nem, nem az.
2013-04-09, 07:59
Filed under: halál

Van valami diszkrét bája, hogy tegnap egy halálról szóló előadással zártam a napot, ma a kávé melletti postámban a Tibeti Halottaskönyv ajánlását találtam, esténként pedig virtuálisan itt sétálgatok:

http://www.agt.bme.hu/varga/foto/farkasreti/farkasreti.html

Amúgy, aki nem idegenkedik a témától, nézze meg a fenti linken Mészöly Miklós és Polcz Alaine sírját.  (Nem, ezt látva sem módosul az elképzelésem: szórják csak szét a hamvaimat, nem kell sír, nem kell kijárogatás.)