perenne2


Meg vagyok lepve
2013-12-18, 23:38
Filed under: Ördög vigye-elvitte, család, Ex, munka

ahogy az egyszeri feleség mondta, mikor nyelvész férjét csókolózáson kapta a titkárnővel. Mire a férj (valószínű reflexből) : nem kedvesem, meglepve mi vagyunk, maga meg van döbbenve.  Én most is-is. 10 napja Ex közölte, törvényesen is válni szeretne. Nincs benne semmi meglepő, maximum az, hogy a javak megosztását illetően úgy gondolja, minden maradjon, ahogy van, úgysem az számít kinek a nevén van a cég, hanem az, ki működteti.  Egyúttal jelezte, egészségi állapota miatt rá egyre kevésbé számíthatunk. Abba bele sem gondolt, hogy a tulajdonos milyen mélységig szólhat bele a működtetés mikéntjébe. Abba sem, hogy ha a “válóok” szül neki egy gyereket, akkor elég nagy játékterük marad, mert az én nevemen a cég 19 %-a van, az övén 51. Amúgy mindent át kell alakítani, lehet visszamondani (vagy sem) egy megnyert pályázatot, felszámolni (vagy sem) egy családi gazdaságot és persze anyagilag biztosítani a működőképességet. Nos, jó néhány álmatlan éj van mögöttem, míg a megoldandó feladatokat összeraktam. És ezek még csak a kérdések, válaszokig nem jutottam. Közben dolgoznom kellett volna, hisz itt az évzárás a nyakamon és bizony sok az elmaradásom. És akkor 2 napja egy régi barát megkérte a kezemet. Ami a legmegdöbbentőbb, nem vágtam rá, hogy nem. Persze, eszembe sincs férjhez menni. De már van eszemben együtt élni. Hogy vele-e? Rá mindig, mint barátra gondoltam. Meglátom tudok-e másképp. Ha nem, akkor – most már tudom – valóban ideje elkezdeni társat keresni.

P.s.:  Most már biztos, a pofon jobbról után a pofon balról nem állítja helyre az ember egyensúlyát.

Reklámok


Zajlik az élet. Az éjszakai.
2013-12-07, 03:15
Filed under: Ördög vigye-elvitte

Minekutána fiamék éjfélkor kezdtek vacsorát főzni, felébredtem a jövés-menésre és az illatokra, most meg nem tudok visszaaludni. Meglesz ennek a böjtje reggel, érzem én. Pedig ma a konyha jön. Régen ilyenkor nekiálltam volna, de ez már nem a régen.  Azt hiszem nyakon kapom az alvómacim, hátha az segít 🙂



Adók, változások
2013-11-26, 18:49
Filed under: Ördög vigye-elvitte, morog, szégyeneim

Holnap 9 órás továbbképzés a jövő évi adóváltozásokról. Édes Istenem! Még az ideiekkel sem tudtam mit kezdeni!



Nesze sánta
2013-09-28, 20:02
Filed under: Ördög vigye-elvitte, Uncategorized

Csak, hogy tudjam, milyen jó dolgom van, du. kigyulladt a szárító. Lehetett volna sokkal rosszabb. Attól eltekintve, hogy majdnem infarktust kaptam (szó szerint, nem képletesen), kiderült, profi páros vagyunk a gyerekkel. Persze szerencsénk is volt. Úgy, hogy  a 4 rohamkocsinyi tűzoltó sem sok munkát kapott. Most megyek és szép csendben leiszom magam.



Béke poraikra
2013-06-21, 23:32
Filed under: Ördög vigye-elvitte

Ex túl van egy nagyon hosszú – és reméljük eredményes – műtéten.  Én pedig Exen. Mert egész nap csak azt éreztem, a lányom mellett lenne a helyem. Nem, nincs  bennem vágy helytállni, kézbe venni a dolgokat, megoldani, segíteni. Elmúlt a kötelességtudás, a felelősség. Ha pontos akarok lenni: kiölte belőlem a kötelességtudást, a felelősséget.



Vége, csapó.
2013-04-07, 13:05
Filed under: Ördög vigye-elvitte

A tegnapelőtti napom újfent munka nélkül telt, hacsak nem tekintem munkának, hogy lekönyveltem 9 tételt. Szóval a züllés útjára léptem. Folytattam viszont egy nagyon jó (és hosszú) beszélgetést osztálytársammal, aminek az apropója ugyan nem volt épp örömteli, de mindketten megtanultuk már a veszteségeinket kezelni. Igen, egyként annak éjük meg, hogy szétesni látszik kis közösségünk. Igazából 2 ember vitte a hátán (DéPéter és EsÁgi) a szervezéseket, és ha visszanézünk, mindig kellett némi határozottság egy-egy sörözés és/vagy buli összehozásához. Aztán történt egy s más a tavalyi ausztriai úton, (ahonnan én elmaradtam), amiről tapintatosan senki sem számolt be. Most viszont elhangzott: ott kezdődött. Igen és TéZsuzsiéknál Gödöllőn folytatódott. Most pedig történt két dolog, ami nem minősíthető csak a modortalanság jelzővel. Akkor innen szűkebb körben folytatjuk. Nem kizárásról beszélek, hanem arról, aki jön, várjuk, aki nem, az elmarad. Akár egy rövid időre, akár végleg. Senki nem gondolhatja, hogy szívességet tesz azzal, hogy részt vesz közös programjainkon.



Veszteségek
2013-04-05, 06:51
Filed under: Ördög vigye-elvitte

Mondtam volna a történtekre még nem is rég. Most meglepődtem az érzelemmentes felismerésen.  Gondoltam: ideje előre nézni. Aztán rájöttem, a veszteség abból fakadt, hogy pont ezt tettem. Mi történt? Elvesztettem két postafiókot, ami sok évnyi levelezést tartalmazott 2 emberrel. Mindkettő komolyan dolgozott azon, hogy rájöjjek,  értem történik minden (a bajok is, sőt főleg azok) és megértsem, van erőm és okom továbblépni, nem csak téblábolni az út szélén, hogy ott találjanak egyszer, ahova kilöktek egy kocsiból. Az egyik fiók Tündérke leveleit tartalmazta, a másik Pé-ét. Évekig visszajártam olvasgatni mindkettőből a hullámvölgyek idején, néha máskor is, mikor felismertem: jé, erről beszélt egyikük vagy másikuk, esetleg mindketten. Aztán csak biztonságból nyitottam meg pár hetente a fiókokat, nehogy töröljék őket. Tegnap ráébredtem: elkéstem. Úgy látszik, az a bizonyos ördög, nem csak a munkakedvemet csente el.  Csakhogy amit mondani akartak azokban a levelekben, már  megtanultam*.  Ideje új levelezésbe kezdeni új idők új dalairól, és új tananyagokkal foglalkozni.

* http://perenne.freeblog.hu/archives/2008/07/26/Mindenemet_magammal_hordozom/